Ismerkedjünk meg a rozáceával– Az öröklődés és környezeti tényezők szerepe

A rozacea egy krónikus bőrbetegség, amely világszerte emberek millióinak életét nehezíti meg, körülbelül a a lakosság mintegy 10%-át érinti., A tünetek különböző kombinációban és súlyosságban jelentkeznek, és gyakran ingadoznak a súlyos és enyhe időszakok között. A bőrgyulladás, értágulatok, ödéma és apró pattanásszerű elváltozások jellemzik, különösen az arc középső részén. Bár a rozacea tünetei jól felismerhetők, annak pontos okai sokáig bizonytalanok voltak. Az utóbbi évek kutatásai azonban jelentős előrelépést hoztak a rozacea eredetének megértésében, ma már tudjuk, hogy a betegség kialakulása összetett, és több tényező együttes hatása, köztük az öröklődés, a környezeti hatások, sőt, a stressz is központi szerepet játszik. 

A rosacea morfológiai jellemzői alapján általában négy fő altípusba soroljuk: 

1. erythemato-telangiectaticus - átmeneti arc-erythema (kipirulás) jellemzi, amelyhez tartós centrofaciális erythema társul, és a legtöbb betegnél telangiectasia is jelen van
2. papulopustuláris - változó intenzitással és változó számú kis erythemás papulával és pustulával jelentkezik
3. phymaticus - leggyakrabban az orrot érinti (rhinophyma), és a bőr megvastagodásával és a faggyúmirigyek hiperpláziájában megnyilvánuló szöveti hipertrófiával jár
4. ocularis.- tünetei a szemszárazság, a szemcsés érzés, a könnyezés, a viszketés, valamint a gyakori nem specifikus panaszaiból állnak

Genetikai tényezők

A rozacea kialakulásának kockázata különböző tényezőtől függ. A kutatók folyamatosan vizsgálják, hogy kik a leginkább veszélyeztetettek a rozacea kialakulása szempontjából, íme az eddigi eredmények: 

• Világos,  fényérzékeny bőrű emberek (Fitzpatrick I. és II. bőrtípus) – A rozacea leggyakrabban világos, fehér bőrű, embereknél fordul elő, különösen akik északi országokból származnak..
• Genetikai tényezők – Megfigyelték, hogy ahol a családban előfordul rosacea, ott nagyobb valószínűséggel alakul ki a következő generáció tagjai körében is.
• Nemek közti különbségek – A rozacea, kivéve a phymaticus formát, gyakrabban fordul elő nőknél.
• Életkor – A rozacea általában 30 éves kor után kerül diagnosztizálásra.

Környezeti tényezők és mikrobiális eltérések

A genetikai hajlam mellett a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak a rozacea tüneteinek kialakulásában és súlyosbodásában. Ezek közé tartozik a napsugárzás, a hőmérséklet változások, bizonyos ételek és italok fogyasztása, hormonális hatások, valamint a stressz is. Talán kevésbé ismert a mikrobiológiai és immunológiai tényezők szerepe a betegség kialakulásában.

A rozacea etiológiájában nemcsak genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet, hanem a mikrobiom kolonizációjának vagy fertőzéseinek diszregulációja is. A H. pylori-t, amely az emésztőrendszer gyakori kórokozója, a rozacea progressziójával hozták összefüggésbe egyes kutatások. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a H. pylori eradikációja javulást eredményezhet a rozaceás betegek tüneteiben.

Ugyanakkor a rozacea kapcsolatban állhat különböző gasztrointesztinális betegségekkel, beleértve a gyulladásos bélbetegségeket, a cöliákiát, az irritábilis bél szindrómát (IBS), a gastrooesophagealis refluxbetegséget (GERD) és a vékonybél-baktériumok túlszaporodását (SIBO). A bél-bőr tengely elmélete szerint ezek a betegségek közös genetikai, mikrobiota- és immunológiai tényezőkkel kapcsolódhatnak össze. Bár a bizonyítékok még ellentmondásosak, érdekes módon a SIBO és a H. pylori eradikációjára alkalmazott kezelések hatékony és hosszan tartó javulást mutattak a rozaceás betegek körében, ahol a hagyományos terápiák gyakran kiábrándító eredményeket hoznak a gyakori visszaesések miatt.

1. Dermatoendocrinol. 2017 Oct 4;9(1):e1361574. doi: 10.1080/19381980.2017.1361574, Rosacea: Epidemiology, pathogenesis, and treatment, Barbara M Rainer, Sewon Kang, Anna L Chien
2. J Am Acad Dermatol, Volume 80, Issue 6p1722-1729.e7, Global epidemiology and clinical spectrum of rosacea, highlighting skin of color: Review and clinical practice experience, Andrew F. Alexis, MD, MPH,a Valerie D. Callender, MD,b Hilary E. Baldwin, MD,c Seemal R. Desai, MD,d,e Marta I. Rendon, MD,f , Susan C. Taylor, MDg
   
3. Adv Ther. 2021 Jan 28;38(3):1415–1424. doi: 10.1007/s12325-021-01624-x, Rosacea, Germs, and Bowels: A Review on Gastrointestinal Comorbidities and Gut–Skin Axis of Rosacea,, Fang-Ying Wang, Ching-Chi Chi