Hogyan szívódnak fel a kozmetikai hatóanyagok a bőrünkbe?

Nap mint nap különböző kozmetikumokat alkalmazunk az egészséges bőr védelme és fenntartása érdekében. Az ezekben található hatóanyagok penetrációval jutnak el a bőr belső rétegébe, hogy ott is kifejthessék hatásukat.

A gyártás során a szakemberek a hatóanyagokat igyekeznek úgy kiválasztani, hogy átlépjék az epidermiszben található stratum corneumot, mert az epidermiszben és a dermisben zajlik minden döntő fontosságú művelet, mint például a sejtregeneráció vagy a kollagéntermelés.

Az aktív hatóanyag penetrációs útvonalát meghatározó tényezők.

A hatóanyagoknak számos olyan fizikai és kémiai jellemzője van, amely a molekulákat az optimális bejutási útvonal kiválasztására készteti. Ez lehet csak egyetlen útvonal, vagy mindhárom egyszerre. A hatóanyagok fiziokémiai jellemzői mellett a molekulák szerkezete, koncentrációjuk, tömegük, oldhatóságuk és iontöltésük is szerepet játszik  a megfelelő penetrációs útvonal meghatározásában. 

Amennyiben a molekulák tömege kisebb, mint körülbelül 500 Dalton, akkor jellemzően képesek áthatolni a szarurétegen. Az oldhatóság tekintetében, az olajban oldódó összetevők könnyebben behatolnak, mint a vízben oldódó összetevők, mivel a szaruréteg lipidekben gazdag. Ami az ionos töltéseket illeti, a semleges molekulák hatékonyabban képesek áthatolni a bőrgáton, mint a kationos vagy anionos molekulák.Megoszlási együttható: amely leírja az oldhatósági arányt két nem keverhető oldat között egyensúlyban. Hidratáltsági tényező a penetráció egy másik fontos tényezője, ezért ássunk bele mélyebben. A szaruréteg mindig részben hidratált, de képes további vizet is felvenni. A teljesen hidratált szövetek hatására a szaruréteg a súlyának öt-hatszorosára növelheti a felszívódását, így vastagabbá válik. A hidratáltabb magasabb víztartalommal rendelkezik, ami növelheti a hőmérsékletet és felgyorsíthatja a transzport sebességét.Delipidizáció: Ez a folyamat a lipidek vagy lipidcsoportok eltávolításának folyamata, gyakran egy fehérjéből. A bőrfelület hidrofób jellege akkor tárul fel, amikor szerves oldószerekkel érintkezik. A delipidizáció során a bőr lipogenezise folyamatos, ahol a faggyúváladék egy szabálytalan, 0,4-4um vastagságú filmet képez a felületen. A felszíni lipidek összetételének ezeket az eltéréseit Wilkinson tanulmányozta 1969-ben. Ez a kutatás a szkvalénről, a szabad zsírsavakról, a szabad szterinekről és a szterinészterekről szólt. Wilkinson bebizonyította, hogy ez a lipidréteg nemcsak vízálló, hanem megakadályozza, hogy a vízben oldódó kozmetikai összetevők behatoljanak a szarurétegbe.Az oldhatóság tekintetében, az olajban oldódó összetevők könnyebben behatolnak, mint a vízben oldódó összetevők, mivel a szaruréteg lipidekben gazdag. Ami az ionos töltéseket illeti, a semleges molekulák hatékonyabban képesek áthatolni a bőrgáton, mint a kationos vagy anionos molekulák.Megoszlási együttható: amely leírja az oldhatósági arányt két nem keverhető oldat között egyensúlyban. Hidratáltsági tényező a penetráció egy másik fontos tényezője, ezért ássunk bele mélyebben. A szaruréteg mindig részben hidratált, de képes további vizet is felvenni. A teljesen hidratált szövetek hatására a szaruréteg a súlyának öt-hatszorosára növelheti a felszívódását, így vastagabbá válik. A hidratáltabb magasabb víztartalommal rendelkezik, ami növelheti a hőmérsékletet és felgyorsíthatja a transzport sebességét.Delipidizáció: Ez a folyamat a lipidek vagy lipidcsoportok eltávolításának folyamata, gyakran egy fehérjéből. A bőrfelület hidrofób jellege akkor tárul fel, amikor szerves oldószerekkel érintkezik. A delipidizáció során a bőr lipogenezise folyamatos, ahol a faggyúváladék egy szabálytalan, 0,4-4um vastagságú filmet képez a felületen. A felszíni lipidek összetételének ezeket az eltéréseit Wilkinson tanulmányozta 1969-ben. Ez a kutatás a szkvalénről, a szabad zsírsavakról, a szabad szterinekről és a szterinészterekről szólt. Wilkinson bebizonyította, hogy ez a lipidréteg nemcsak vízálló, hanem megakadályozza, hogy a vízben oldódó kozmetikai összetevők behatoljanak a szarurétegbe.Az oldhatóság tekintetében, az olajban oldódó összetevők könnyebben behatolnak, mint a vízben oldódó összetevők, mivel a szaruréteg lipidekben gazdag. Ami az ionos töltéseket illeti, a semleges molekulák hatékonyabban képesek áthatolni a bőrgáton, mint a kationos vagy anionos molekulák.Megoszlási együttható: amely leírja az oldhatósági arányt két nem keverhető oldat között egyensúlyban. Hidratáltsági tényező a penetráció egy másik fontos tényezője, ezért ássunk bele mélyebben. A szaruréteg mindig részben hidratált, de képes további vizet is felvenni. A teljesen hidratált szövetek hatására a szaruréteg a súlyának öt-hatszorosára növelheti a felszívódását, így vastagabbá válik. A hidratáltabb magasabb víztartalommal rendelkezik, ami növelheti a hőmérsékletet és felgyorsíthatja a transzport sebességét.Delipidizáció: Ez a folyamat a lipidek vagy lipidcsoportok eltávolításának folyamata, gyakran egy fehérjéből. A bőrfelület hidrofób jellege akkor tárul fel, amikor szerves oldószerekkel érintkezik. A delipidizáció során a bőr lipogenezise folyamatos, ahol a faggyúváladék egy szabálytalan, 0,4-4um vastagságú filmet képez a felületen. A felszíni lipidek összetételének ezeket az eltéréseit Wilkinson tanulmányozta 1969-ben. Ez a kutatás a szkvalénről, a szabad zsírsavakról, a szabad szterinekről és a szterinészterekről szólt. Wilkinson bebizonyította, hogy ez a lipidréteg nemcsak vízálló, hanem megakadályozza, hogy a vízben oldódó kozmetikai összetevők behatoljanak a szarurétegbe.
Az oldhatóság tekintetében, az olajban oldódó összetevők könnyebben behatolnak, mint a vízben oldódó összetevők, mivel a szaruréteg lipidekben gazdag.
Ami az ionos töltéseket illeti, a semleges molekulák hatékonyabban képesek áthatolni a bőrgáton, mint a kationos vagy anionos molekulák.Megoszlási együttható: amely leírja az oldhatósági arányt két nem keverhető oldat között egyensúlyban. Hidratáltsági tényező a penetráció egy másik fontos tényezője, ezért ássunk bele mélyebben. A szaruréteg mindig részben hidratált, de képes további vizet is felvenni. A teljesen hidratált szövetek hatására a szaruréteg a súlyának öt-hatszorosára növelheti a felszívódását, így vastagabbá válik. A hidratáltabb magasabb víztartalommal rendelkezik, ami növelheti a hőmérsékletet és felgyorsíthatja a transzport sebességét.Delipidizáció: Ez a folyamat a lipidek vagy lipidcsoportok eltávolításának folyamata, gyakran egy fehérjéből. A bőrfelület hidrofób jellege akkor tárul fel, amikor szerves oldószerekkel érintkezik. A delipidizáció során a bőr lipogenezise folyamatos, ahol a faggyúváladék egy szabálytalan, 0,4-4um vastagságú filmet képez a felületen. A felszíni lipidek összetételének ezeket az eltéréseit Wilkinson tanulmányozta 1969-ben. Ez a kutatás a szkvalénről, a szabad zsírsavakról, a szabad szterinekről és a szterinészterekről szólt. Wilkinson bebizonyította, hogy ez a lipidréteg nemcsak vízálló, hanem megakadályozza, hogy a vízben oldódó kozmetikai összetevők behatoljanak a szarurétegbe.